13-14.30h
Nyitó kerekasztal: Összforradalmi elmélet és gyakorlat Magyarországon
Résztvevők:
* David Harvey [online kapcsolattal] (társadalomtudós, CUNY-GC)
* Scheiring Gábor (szociológus-közgazdász, országgyűlési képviselő)
* Bársony Katalin (filmkészítő, Mundi Romani)
moderál: Udvarhelyi Tessza
14.30-15h szünet
Közben filmvetítés: Sulukule utolsó napjai (rendező: Bársony Kata)
15-16.30h
Workshopok: Forradalmi változás - a társadalom fejlődésének dimenziói
1. Termelés és munka
moderál: Misetics Bálint
2. Ember és természet viszonya
moderál: Fabók Márton és Csurgó Dénes
A napokban védett területen történt győri Audi alapkő-letétel jól példázza, miért tekinti Harvey a globális tőke és pénzmozgásokat a legnagyobb felszínalakító erőknek, valamint a létrejövő metropoliszokat és azok immár az egész világra kiterjedő hátországát egyfajta "második természetnek" vagy "teremtett ökoszisztémáknak". A műhelymunka során megvitatjuk továbbá kritikai ajánlását, miszerint "figyelmünk középpontjába a városiasodó világ teremtett környezeteinek, tulajdonságaiknak és jellemző nehézségeiknek, [...] a rendkívül nehéz (bármilyen értelemben vett) fenntarthatósági problémáiknak kell kerülnie a vad természettel (wilderness), a periferikus parasztmozgalmakkal, a szép tájak megőrzésével és hasonlókkal való, ma jellemző foglalatosság helyett."
3. Mentális koncepciók a világról
moderál: Várady Tibor
A világ megértéséhez új gondolati koncepciókra van szükségünk. Hogy ezek mifélék lesznek és kik fognak előállni velük, különösen annak a szociológiai és intellektuális bágyadtságnak a fényében, amely ma a tudás termelését jellemzi, sőt amely (és ez éppen ennyire fontos) általánosan is elterjedt? A neoliberális elméletekhez társuló gondolati koncepciók, az egyetemek és a média neoliberalizációja és korporatizációja nem kis szerepet játszott a jelenlegi válság létrehozásában. Így például az egész kérdés, hogy mi a teendő a pénzügyi rendszerrel, a bankszférával, az állam és a pénzügyi rendszer összefonódásával, vagy éppen a magántulajdon hatalmát biztosító jogokkal, fel sem vethető anélkül, hogy kilépnénk a konvencionális gondolkodás ketrecéből. Ám ehhez a gondolkodásnak kell forradalmasodnia, az egyetemektől a médián keresztül a kormányzatig, sőt magukon a pénzügyi intézményeken belül is.
4. Társadalmi kapcsolatok és hétköznapi viszonyok
moderál: Gagyi Ágnes
Ha a jelenlegi válság megnyitja az utat olyan kísérletek felé, amelyek a válságot előidéző társadalmi berendezkedés alternatíváin gondolkoznak, az emberek közötti társadalmi kapcsolatok formái és normái sem maradnak érintetlenül. A műhely során megnézzük, ki milyen kísérletekben vesz részt, milyen tapasztalatokat, problémákat és javaslatokat lát elkerülhetetlennek.
5. Intézményi viszonyok
moderál: Ivány Borbála
Nem az a feladat, hogy kitaláljuk, hogyan működhetnének hatékonyabban a pályázati rendszerek, hogyan lehetne a bírósági eljárásokat felgyorsítani vagy hogyan lehetne csökkenteni az önkormányzatok bürokratikus adminisztrációját. A feladat az, hogy az egész intézményi sémát megváltoztassuk. Hogyan? Milyen lépésekben? Kik? Nehéz feladat a megszokott koncepciók és keretek helyett teljesen más rendszerben gondolkodni.16.30-17h szünet
17-18.30hWorkshopok: Forradalmi változás - szerveződési stratégiák
1. Autonóm terek
moderál: Szépe András
Az ajánlott irodalomként megadott két központi jelentőségű szöveg is mutatja, milyen alapvető az autonóm terek kérdése. Mind az antikapitalista átmenet érdekében zajló szerveződésnek, mind a kapitalista logikát magáról levedlő új hétköznapoknak, mind a városhoz való jog kiharcolásának előfeltétele az ilyen terek megléte. Az igény tehát kettős: a távoli cél érdekében zajló szerveződéshez, de a már megszerzett, felismert újítások megtartásához, mindennapokra történő lefordításához is elengedhetetlenek az autonóm terek. A workshopon az autonóm térnek egy tág fogalmából indulunk ki és a résztvevők tapasztalatai, az általuk képviselt nézőpontok szerint gondolkozunk közösen azon: mitől autonóm egy tér? Mitől kell, hogy független legyen, és hogyan kerüljük el a másik végletet: a teljes elszigetelődést és a "kivonulást"?
2. Mobilizáció/tömegbázis kiépítése
moderál: Erdős Jánosné Csurika
A workshopon arról fogunk beszélgetni, hogy mit is jelent pontosan a mobilizáció és miért fontos a tömegbázis kiépítése. Miért fontos az érintettek hosszú távú megszervezése? Hogyan lehet egy-egy akcióra hatásosan mobilizálni tömegeket? Mi a szerepet a mobilizálásnak a szemléletformálásban?
3. Nyomásgyakorlás/lobbizásA wokshop keretében megpróbálunk közösen választ találni a következő kérdésekre:
moderál: László János
1. Mi a célom, és hogyan fogalmazom meg úgy, hogy más is értse és mellém is álljon, segítsen?
2. Kit akarok meggyőzni, kinek szólok? Ők az ellenségeim? Vagy a partnereim?
3. Milyen eszközöket használok a célom elérése érdekében? Mikor vetem be a radikalizmust, és mikor a párbeszédet? Ellentmondanak ezek?
4. Szükséges e tervezni a nyomásgyakorlás folyamatát? Hogy fér ez össze a spontaneitással?
A beszélgetés vége felé megpróbálunk közösen kitalálni egy fontos ügyet és meg is szervezni megvalósítása érdekében az érdekérvényesítő folyamatot.
4. Szerveződési formák az anarchista sejtektől a pártokig
moderál: Kopiás Attila Steve
5. Részvételi döntéshozatal
moderál: Pósfai Zsuzsi
Ezen a workshopon arra keresünk majd választ, hogy valójában mit is jelent a részvételiség, részvételi döntéshozatal sokat hangoztatott elve. Kinek a részvételét akarjuk elérni? A részvételi döntéshozatal mindig igazságos? Az intézményi keretnek vagy az egyéneknek van nagyobb felelősségük a megvalósításában? Milyen eszközökkel érhetjük el, hogy a lehető legtöbben részt vegyenek az őket érintő döntések meghozatalában?18.30-19h szünet
Beszélünk majd arról, hogy a részvétel elve hogyan érvényesülhet egyrészt társadalmi, közintézményi szinten, másrészt pedig egy adott csoporton, szervezeten belül. És persze azon is elgondolkodunk, hogy mi a magyar kontextus jelentősége – korlátai, vagy éppen lehetőségei.
19-20h
Kerekasztal: a workshopok tanulságainak összefoglalása
moderál: Udvarhelyi Tessza
